2015-BEN EGY EURÓPAI UNIÓS KUTATÁS ALAPJÁN KIDERÜLT, HOGY AZ ALACSONY NÉPSZAPORULAT MIATT, 2040-BEN EGY MUNKAVÁLLALÓ JÁRULÉKA TART EL KÉT NYUGDÍJAST.
A felosztó-kirovó rendszerben mindig az éppen aktív munkavállalók járulékaiból kerül finanszírozásra a nyugdíjkorhatárt elért lakosság nyugdíjainak kifizetése.
A rendszer akkor prosperál, ha:
◈ A reálbérek nőnek (nagyobb a bevétel, így többet lehet szétosztani)
◈ A járulékfizetők száma emelkedik (több a járulékfizető, tehát a bevétel növekszik így a nyugdíjak kifizetése nem okozna gondot)
◈ Születések száma növekedik (pár éven belül megnövekedne a járulékfizetők száma, ily módon teljesül a második pont)
Ez lényegében egy olyan “edény”, amelyből legfeljebb mindig csak az éppen beérkező pénzt lehet kifizetni, hiába járna alanyi alapon több pénz a nyugdíjasoknak.
Nyugdíjnak nevezzük azt a járadékot, melyhez az - általában - nyugdíjas kort elért polgárok alanyi jogon jutnak hozzá. Minden adó és járulékfizető állampolgár jogosult a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjra az államtól, amely mértékét elsősorban a munkában eltöltött idő és jövedelem határoz meg. Így aki hosszabb ideig volt munkában és többet keresett, neki magasabb nyugdíj is jár.
DE rendkívül fontos megjegyezni, hogy ez a nyugdíj nem egyéni számlákon alapuló rendszerre épül, ahol mindenki számára külön van kezelve az általa befizetett, neki járó pénz, hanem ún. felosztó-kirovó rendszer alapján.
A NYUGDÍJRÓL
HOGYAN TUD ERRE REAGÁLNI AZ ÁLLAM?
Állami oldalról lényegében három közvetlen módon lehetséges beavatkozni, amelyek azonban sajnos csak korlátozott eredményeket tudnak hozni, hiszen a probléma gyökere magában a nyugdíj elosztási modellben és a népesésség elöregedésében van.
Ez a problémát nem oldja meg, mindössze hivatalos keretek közé helyezi.
Sajnos elkerülhetetlen.
NYUGDÍJAK
CSÖKKENTÉSE
Ez csak korlátosan tud működni, Magyarországon már így is nagyon magasak a járulékok és egy ilyen lépésnek hátráltató hatása van a gazdasági növekedésre.
JÁRULÉKOK
NÖVELÉSE
Ez sajnos szintén elkerülhetetlen, és részben ugyan kezeli a problémát, azonban igen komoly negatív hatása van az általános életminőségre és életút modellre.
NYUGDÍJKORHATÁR
KITOLÁSA
Mint láthatjuk, a privát öngondoskodás mára elengedhetetlen. Ha nem teszünk a saját nyugdíjunkért időben, akkor sokkal tovább kell majd dolgoznunk és jelentős kompromisszumokat lesz szükséges elfogadnunk.
Sajnos ezek a folyamatok mára olyan mértékben felerősödtek, hogy már a jelenleg frissen nyugdíjba vonultak életszínvonalában is csökkenés figyelhető meg.
Az állam is látja az ebből következő nehézségeket és egy negyedik, immár tényleges megoldást jelentő lépéssel igyekszik felkészíteni a lakosságot a várható nyugdíjproblémára:
Miért fontos erről már MOST gondoskodnunk?
Filozófiánk szerint, és tapasztalataink alapján ügyfeleink számára is fontos elv a megtakarítások havi összegének meghatározása során, hogy ne legyen szükséges jelentősen feláldozni a mostani életszínvonalat a jövőbeli félretett tőke érdekében.
Emiatt kiemelten fontos megérteni, hogy az adóvisszatérítések és a hozamok tőkésítése miatt a félretett pénzre a kamatos kamat elve fokozottan érvényesül - tehát NEM egyenesen arányos a félretett megtakarítás az összegyűlt pénzzel, hanem exponenciálisan növekszik évről évre!
Egy példával élve, míg ugyanazon nyugdíj eléréséhez, ugyanazzal a költségek utáni nettó hozammal kalkulálva 35 évesen elég havi 20 000 forintot félretenni, addig egy 45 évesnek már 45 000 forintot szükséges. 20 évesen pedig ugyanehhez a nyugdíjhoz elég lenne mindössze havi 10 000 forint megspórolása.
Tehát minél hamarabb kezdünk el megtakarítani, annál kisebb havi félretett összeg is elég lesz, ami így annál kevésbé lesz érezhető a mindennapi élet során.
Fontos észben tartani minden privát megtakarítási formánál, hogy mivel államtól független pénzintézetek kezelik, ezért államilag ezeket a szerződéseket visszamenőleg nem módosíthatják.
Nagyon fontos a megtakarítás indításának dátuma, hiszen a kötéskor hatályos nyugdíjkorhatár lesz az érvényes lejárat a nyugdíjprogramra vonatkozóan. Így ha időben döntünk a megtakarításról, akkor még garantáltan a jelenlegi feltételek szerint, 65 éves korban és az igénybe vett adó-visszatérítéssel együtt tudjuk majd felvenni félretett, és immár hozamokkal gyarapított pénzünket.
Ha azonban történne egy jogi változás például a nyugdíjkorhatár felemeléséről (amelyre Európában már számos példa volt), akkor már kizárólag ezekkel a módosított, kevésbé kedvező feltételekkel lehet majd nyugdíjprogramokat indítani.
A korábban megkötött szerződések azonban ekkor is változatlanul futnak tovább, alacsonyabb korhatárral és az igénybe vett adó visszatérítéssel!
