Nyugdíjnak nevezzük azt a járadékot, melyhez az – általában – nyugdíjas kort elért polgárok alanyi jogon jutnak hozzá. Minden adó és járulékfizető állampolgár jogosult a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjra az államtól, amely mértékét elsősorban a munkában eltöltött idő és jövedelem határoz meg. Így aki hosszabb ideig volt munkában és többet keresett, neki magasabb nyugdíj is jár.
DE rendkívül fontos megjegyezni, hogy ez a nyugdíj nem egyéni számlákon alapuló rendszerre épül, ahol mindenki számára külön van kezelve az általa befizetett, neki járó pénz, hanem ún. felosztó-kirovó rendszer alapján.
A rendszerben a dolgozók járulék befizetéseik fedezik, a mindenkori nyugdíjba vonulók nyugdíját. Mivel nagyon lecsökkent a születésszám, tehát kevesebb a dolgozó. Ezért egyre kevesebb dolgozó befizetéseinek kellene fedezni az egyre növekvő létszámú nyugdíjasok nyugdíját.
A felosztó-kirovó rendszerben mindig az éppen aktív munkavállalók járulékaiból kerül finanszírozásra a nyugdíjkorhatárt elért lakosság nyugdíjainak kifizetése.
A rendszer akkor prosperál, ha:
- A reálbérek nőnek (nagyobb a bevétel, így többet lehet szétosztani)
- A járulékfizetők száma emelkedik (több a járulékfizető, tehát a bevétel növekszik így a nyugdíjak kifizetése nem okozna gondot)
- Születések száma növekedik (pár éven belül megnövekedne a járulékfizetők száma, ily módon teljesül a második pont)
Ez lényegében egy olyan “edény”, amelyből legfeljebb mindig csak az éppen beérkező pénzt lehet kifizetni, hiába járna alanyi alapon több pénz a nyugdíjasoknak.
Hogyan tud erre reagálni az állam?
Állami oldalról lényegében három közvetlen módon lehetséges beavatkozni, amelyek azonban sajnos csak korlátozott eredményeket tudnak hozni, hiszen a probléma gyökere magában a nyugdíj elosztási modellben és a népesség elöregedésében van.
Nyugdíjak csökkentése
Nyugdíjak csökkentése
Járulékok növelése
Járulékok növelése
Nyugdíjkorhatár kitolása
Nyugdíjkorhatár kitolása
Sajnos ezek a folyamatok mára olyan mértékben felerősödtek, hogy már a jelenleg frissen nyugdíjba vonultak életszínvonalában is csökkenés figyelhető meg.
Az állam is látja az ebből következő nehézségeket és egy negyedik, immár tényleges megoldást jelentő lépéssel igyekszik felkészíteni a lakosságot a várható nyugdíjproblémára:
Mint láthatjuk, a privát öngondoskodás mára elengedhetetlen. Ha nem teszünk a saját nyugdíjunkért időben, akkor sokkal tovább kell majd dolgoznunk és jelentős kompromisszumokat lesz szükséges elfogadnunk.
Miért fontos erről már MOST gondoskodnunk?
Filozófiánk szerint, és tapasztalataink alapján ügyfeleink számára is fontos elv a megtakarítások havi összegének meghatározása során, hogy ne legyen szükséges jelentősen feláldozni a mostani életszínvonalat a jövőbeli félretett tőke érdekében.
Emiatt kiemelten fontos megérteni, hogy az adó visszatérítések és a hozamok tőkésítése miatt a félretett pénzre a kamatos kamat elve fokozottan érvényesül – tehát NEM egyenesen arányos a félretett megtakarítás az összegyűlt pénzzel, hanem exponenciálisan növekszik évről évre!
Egy példával élve, míg ugyanazon nyugdíj eléréséhez, ugyanazzal a költségek utáni nettó hozammal kalkulálva 35 évesen elég havi 20 000 forintot félretenni, addig egy 45 évesnek már 45 000 forintot szükséges. 20 évesen pedig ugyanehhez a nyugdíjhoz elég lenne mindössze havi 10 000 forint megspórolása.
Tehát minél hamarabb kezdünk el megtakarítani, annál kisebb havi félretett összeg is elég lesz, ami így annál kevésbé lesz érezhető a mindennapi élet során.
Fontos észben tartani minden privát megtakarítási formánál, hogy mivel államtól független pénzintézetek kezelik, ezért államilag ezeket a szerződéseket visszamenőleg nem módosíthatják.
Nagyon fontos a megtakarítás indításának dátuma, hiszen a kötéskor hatályos nyugdíjkorhatár lesz az érvényes lejárat a nyugdíjprogramra vonatkozóan. Így ha időben döntünk a megtakarításról, akkor még garantáltan a jelenlegi feltételek szerint, 65 éves korban és az igénybe vett adó-visszatérítéssel együtt tudjuk majd felvenni félretett, és immár hozamokkal gyarapított pénzünket.
Ha azonban történne egy jogi változás például a nyugdíjkorhatár felemeléséről (amelyre Európában már számos példa volt), akkor már kizárólag ezekkel a módosított, kevésbé kedvező feltételekkel lehet majd nyugdíjprogramokat indítani.
A korábban megkötött szerződések azonban ekkor is változatlanul futnak tovább, alacsonyabb korhatárral és az igénybe vett adó visszatérítéssel!
Így oldhatja meg a problémát!